Minap belegondoltam abba, hogy az elmúlt egy évben tényleg nem néztem meg olyan filmet, amiben erőszak van és így tudatosan tudtam olyan filmeket keresni, melynek volt mondani valójuk. De mégis olyan megrázó, hogy simán megnézünk olyan filmeket amiben emberek lelövik egymást és hasonlók történnek és ezután meg csodálkozunk azon, hogy mennyire érzéketlen a világ. Ma beszélgettem valakivel, aki elcsodálkozott azon, hogy mennyire ismerem őt, ahhoz képest, hogy igazán sosem beszélgettünk. De hát miért!? Szóval nekem természetes, hogy odafigyelek a környezetemben élőkre és feltűnik az, ha valaki éppen boldog vagy szomorú. Persze én sem megyek oda sokszor másokhoz (és ez baj), de azért vagyunk emberek, mert vannak érzéseink. Szóval sokan nem gondolnak bele abba, hogy mondhatnak bármit, de ha egy kicsit is odafigyelsz a rá, akár csak azzal, hogy mersz a szemébe nézni, minden emberi szónál többet tudsz meg róla!Olyan rossz, hogy nincs idő beszélgetni a másikkal! Olyan rossz, hogy nem merünk a szavak mögé látni és végképp nem merünk a másik szemébe nézni, ha beszélgetünk vele. Miért mindegy az, hogy mit érez a másik?! Akkor miért csodálkozunk azon, hogy annyi veszekedés van!? Hogy annyiszor bántanak meg minket!
Kategória:
Gondolatok a világról
Legfrissebbek a szerzőtől: Krakker Ádám
Új hozzászólás
A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.